logo-szakerto  


szakertoi laszlofy1A bíróság a kirendeléssel közhatalmi jellegű jogosítványokkal ruházza fel a szakértőt, aki a kirendelő hatóságtól, valamint a felektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges további adatok, felvilágosítás közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti, a per iratait megtekintheti, a felekhez, tanúhoz, többi szakértőhöz közvetlenül kérdéseket intézhet.

A szakértő jogosult vizsgálatra, értelmezésre, kérdésfeltevésre, megilleti továbbá a bizonyítás indítványozásának joga, amennyiben ez a feladatának telesítése érdekében szükséges. Köteles továbbá a szakértő haladéktalanul értesíteni a bíróságot, ha azt észleli, hogy a bíróság hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges. Az, hogy a szakértő a bíróságtól és a felektől adatokat, iratokat, felvilágosítást kérhet, nem jelenti azt, hogy a bíróságnak a szakértőre kéne bíznia a tényállás megállapítását. A bíróság feladata az, hogy a tényállást, és az alapján a megválaszolandó kérdéseket meghatározza - anélkül természetesen, hogy prejudikálást folytatna. A szakértőt megilleti a függetlenség joga, azaz a szakértő a szakvélemény tartalmával összefüggésben nem utasítható. Ez a rendelkezés azonban csak arra vonatkozik, hogy a szakértőnek nem írható elő a kérdésekre adandó válasz, de ettől még elkerülendő, hogy a szakértő a bíróság segítőjévé, vele egyenrangú szereplővé váljon, illetve, hogy a bíróság szűrése nélkül befogadja a felek kérdéseit. A függetlenség egyben a szakértő kötelezettsége is, ennek alapján a kirendelésnek pártatlanul, előítélet-mentesen és elfogulatlanul köteles eleget tenni. Az elfogulatlan szakértői közreműködést a kizárás szabályai hivatottak biztosítani.

A szakértő - bizonyos kivételektől eltekintve - köteles a hatóság kirendelése alapján eljárni. Végső soron a szakértő névjegyzékből való törléséhez vezethet, ha a bíróság kirendelésének törvénybe ütköző módon, ismételten nem tesz eleget. Ugyanakkor, a szakértő jogosult a kirendelés alóli felmentését kérni, ha a bíróság kérelme ellenére nem biztosítja a szükséges adatokat, felvilágosítást, iratokat és vizsgálati tárgyakat, amelyek nélkül a kirendelés nem teljesíthető. Szintén jogosult a szakértő a felmentését kérni, ha a bíróság felé határidőben, jogszabályban megfelelő tartalommal jelezte, hogy a letétbe helyezett összeg a díját előreláthatólag nem fedezi, a bíróság viszont ennek ellenére nem intézkedett a letét kiegészítése, módosítása iránt.

A szakértőt a tudomására jutott adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Bár titoktartási nyilatkozat nem kérhető tőle, a tudomására jutott titkot köteles megőrizni. A szakértő adatkezelésre, valamint adatok megismerésére vonatkozó jogosultsága célhoz kötött, így felmerülhetne, hogy a bíróság a teljes iratanyag megküldése helyett csak a feladata elvégzéséhez szükséges iratokat bocsássa a szekértő rendelkezésre. Mégis, annak érdekében, hogy a szakértő valamennyi felmerült adattal, tényállítással tisztában legyen, általános gyakorlat a teljes iratanyag szakértő részére történő rendelkezésre bocsátása - amiben semmi kifogásolható nem lehet, mivel a szakértőnek joga van a per iratainak a megismeréséhez, hiszen előfordulhat, hogy már annak felismerése és eldöntése is szakismeretet igényel, hogy a bizonyítási anyag mely adatai lehetnek szakmailag relevánsak. A szakértő a szakértői tevékenységéről, annak figyelemmel kísérése céljából nyilvántartást köteles vezetni. Ha a kirendelés együttes (több szakértő azonos véleménye) vagy egyesített (több szakértő különböző szakkérdésben adott egyesített véleménye) szakvélemény elkészítésére irányul, a szakértőket a rájuk vonatkozó jogok és kötelezettségek önállóan illetik meg, illetve terhelik.

Küldetés

"Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.”

(2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről 1.§ (1))

Érdekességek

Fogászati személyazonosítás

Olvasson róla bővebben!Read more...

Kriminalisztika és történelem: Adolf Hitler személyazonosítása

Olvasson róla

A kriminálantropológiai elmélet napjainkban – igazságok és ellentmondások

Olvasson róla