igazságügyi szakértői szakterületek: fogászat  -  fogászati implantológia  -  szájsebészet  -  arc-, állcsontsebészet
Részletes lista itt!

logo-szakerto  szakertobronz

Önmagának a bűnözésnek, mint jelenségnek nincs oka, csak a konkrét bűncselekményeknek. A legtöbb a bűnözés, bűnözővé válás okait magyarázni próbáló tudományos elmélet monokulturális, azaz egy okkal magyarázó elmélet. Az alábbiakban megkísérelem felsorolni az ismertebb tudományos elméleteket. Azért térek ki a kriminálantropológiai elméleten kívüli nézetekre is, hogy világossá váljék, mennyire sokszínű a bűnelkövetés okainak magyarázata. Ezen kívül az alábbiakban megpróbálom láttatni az elméletek egyfajta evolúcióját is.

A született gonosztevők tana
Cesare Lombroso orvos nevéhez fűződik. Fő művében, az 1876-ban megjelent L'uomo deliquente című könyvében arra a belátásra jutott, hogy a bűnelkövetők túlnyomó többsége - köztük a bűnözőnek nevezhető elkövetők - születésétől kezdve arra van rendelve, hogy bűnözővé váljék. Bűnözővé válásuk velük született lelki anomáliákon alapszik, mely rendellenességek testi jegyekben is megmutatkoznak. E született bűntettesek olyan jellemvonásokat mutatnak, amelyek az emberi faj fejlődésének korábbi időszakában élt emberekre emlékeztetnek. A bűnözés tehát ebben az értelemben "atavisztikus jelenség", a fajfejlődés alacsonyabb szintjén maradt emberek viselkedése.
Lombroso később ugyan többször is revideálta álláspontját, és utolsó munkájában már csak egyharmadra tette a született bűnözők arányát az összes bűnelkövetők között, a személyben rejlő körülmények döntő jelentőségét valló alapfelfogása nem változott.
Lombroso másik-az előbbinél kétségtelenül nagyobb-érdeme, hogy nem "íróasztali" munkát végzett, hanem következtetéseit ténykutatásokból vezette le. Igaz ugyan, hogy a vizsgálandó anyag összeválogatása néha önkényesen történt, máskor nem állt rendelkezésére megfelelő mennyiségű anyag sem, s következtetései is gyakran megalapozatlanok és ellenőrizhetetlenek voltak, az általa követett módszer elterjedése azonban nagymértékben segítette a kriminológia tudományának kibontakozását.

Mendel elmélete
Mendel a kromoszóma rendellenességekre próbálta visszavezetni a bűnözés okait azonban ez sem helytálló feltételezés. A hajlam azonban valóban örökölhető és bizonyos közegben, helyzetben aktualizálódhat is.
Volt egy olyan említésre méltó tévhit is, hogy minden elmebeteg bűnöző, azonban ez sem helytálló, hiszen az adatok igazolták, hogy a bűnözők többsége az épelméjűek közül kerül ki.
Fejlődéselmélet (a fiatalkori bűnözés magyarázatára)
Gyermekkorban gyakran előfordul a kis és közepes súlyú bűncselekmények elkövetése, kirminális cselekményekre affinitív közegben megtanulhat a gyermek egy bűnözői életmódot, amelyből azután gyakran már nincs is kiút. Ugyanakkor egy gyermekkori kisiklás nem feltétlenül jelenti egy bűnözői karrier kezdetét, még akkor is ha nehéz ebből a körből kikerülni.

Szocializációs elméletek
A családban, mint a társadalom legtermészetesebb közösségében az értékek átörökítése, így a negatív értékeké is, lényegesen spontánabb, mint az intézményes szférában. A család elsődlegesen és minden más befolyásnál korábban és intenzívebben formálja a személyiséget és határozza meg a társadalmi érvényesülés lehetőségeit. A családi kisközösség sajátos szociális, kulturális adottságai alakítják ki az életmódot és az ezt motiváló egyéni normákat és szokásokat.
Mivel a család gazdasági adottságai nagymértékben meghatározzák tagjaik integrációs esélyeit, a szegénység igencsak behatárolja azokat. A szegénység, a szülők munkanélkülisége megváltoztatja az egész család viszonyát a társadalomhoz, és közvetlen módon hozzájárul a következő generáció devianciájának kialakulásához, pusztán azáltal, hogy a szülők számára elveszett a társadalmi perspektíva. Az ilyen kisközösségben kialakulhat egy olyan fiatal generáció, amely pályája kezdetén nem potenciális munkaerőként vagy aktuális munkanélküliként, hanem mindjárt bűnelkövetőként jelenik meg.
A deviáns szülői környezet (elmebeteg, alkoholista, büntetett szülők) erőteljesen befolyásolják a gyermek szocializációs folyamatát, s valószínűsítik a bűnöző pályafutást, a fiatal korban elkövetett bűncselekményeket és a visszaesővé válást. A szocializációs deficit több forrásból táplálkozhat.
•    tartós kapcsolati személy hiánya, akivel ősbizalom alakítható ki;
•    túlzott szülői keményszívűség
•    szűkös lakáshelyzet stb.
A családi környezet, mint kriminalizáló faktor személyiséget formáló, értékvilágot alakító, érzelmileg erősen színezett normaközvetítő közösség is. A szülők kriminogén hatása akkor erős, ha:
•    közvetlen antiszociális és / vagy kriminális modellül szolgál,
•    a szülő az alapvető ellenőrzést elmulasztja,
•    permanensen komoly konfliktus van a szülő és a gyermek között, de akkor is, ha
•    elhúzódó és mély konfliktus van a szülők egymás közti viszonyában.
Kutatások eredményei szerint a túlságosan szigorú nevelés inkább vezet bűnelkövetéshez, ezen belül is az erőszakos bűnös viselkedéshez, mint a szülői felügyelet elmulasztása. Minden kutató egyetért ugyanakkor abban, hogy a családi nevelést nem pótolhatja a legszakszerűbb intézményes nevelés egyik formája sem.
A megfelelő hatások elmaradása a korai gyermeknevelésben, a későbbiekben nem, vagy csak igen nehezen korrigálható torzulásokat hozhat létre, vagyis a fiatalkorban elkezdődő bűnöző karrier később, különösen idősebb korban aligha állítható meg vagy fordítható vissza.

A tanulási elmélet
A tanulási elmélet, más néven a differenciális asszociáció, az erkölcsi szocializációt tanulási folyamatként fogja fel. A szemtől-szembeni emberi kapcsolatok rendszerében sajátítja el mindenki azt a morális értékrendszert, amelyet élete során sokféle társadalmi cél elérésében követ. Általában olyan személyeknél merül fel a meg nem engedett, jogellenes megoldás, akinek a környezetében ezek az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő. Nem csak a negatív magatartási minta, hanem annak technikája is ugyanilyen módon sajátítható el. Ezt a folyamatot erősíti egy agresszív reklámtevékenység és eladási politika valamint az, hogy az elektromos sajtóban az erőszak konfliktus megoldási módként jeleik meg.

Frusztrációs elmélet
A frusztrációs elmélet szerint az erőszakos bűnözést a tehetetlenség és a frusztráció (azaz a vágyak meghiúsulása) okozza. Egy meggondolatlan szó is agressziót idézhet elő, általában a társadalmi ranglétrán lejjebb állók felé irányulóan. Éppen ezért a legalul állók szenvedik el a legtöbb agressziót, mivel az ilyen bűnözésre hajlamos személyek harmadik személyekre vetítik ki saját frusztráltságukat, kisebbrendűségi érzéseiket (homoszexuálisok, külföldiek verése stb.). Ehhez hasonló az ún.

"Strain" (feszültség) elmélet
amelyet Durkheim munkássága alapján Merton dolgozott ki a 30-as évek végén. Ez az elmélet differenciáltabb képet fest a deviáns viselkedési formák társadalmi keletkezésének körülményeiről, a deviancia előfordulására vonatkozó egyenlőtlen társadalmi esélyekről, valamint a társadalmi egyenlőtlenségekből származó devianciákról, mint az előző. Ma az esélyegyenlőtlenségekből származó devianciák forrása inkább a relatív, mint az abszolút depriváció. A jobb módú társadalmakban általában nagyobb a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó bűnözés, mint a szegényebb társadalmakban.

Anómia elmélet
Az anómia egyes nézetek szerint az új körülményekhez való alkalmazkodás során kialakult értékzavart, míg mások szerint értéknélküliséget fejez ki. Durkheim azt a társadalmat nevezte anómiásnak, amelyben a deviáns viselkedési formák hirtelen bekövetkezett társadalmi változások hatására ugrásszerűen megnövekednek vagy éppen teljesen eltűnnek.
Az anómia elmélet szerint a pénztelenség is bűnözést indukáló tényező. A pénzügyileg hátrányos helyzetű embereknél szakadék keletkezik a társadalmi vezérkép és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök között, és ezt a szakadékot próbálják áthidalni, pl. lopással vagy feketemunkával. Igent mond a célokra de tagadja az eszközök korlátozását. (Ez a magatartás általában fiatalkorúaknál jelentkezik: nincs saját eszközük, de igényük az van!)

Cimkézési vagy labelling elmélet
A labelling- (interakcionista) elmélet hívta fel a figyelmet arra, hogy a normasértésre történő társadalmi reakció tetőzi be azt a stigmatizációs (megbélyegző) folyamatot, amely már a norma megalkotásával megkezdődik, hiszen a norma tartalmazza az ún. "normálistól való eltérés" jegyeit is. A hasonló, "pszichikai nyomást" kiváltó jelenségek, pl. a hamis sztereotípiák, előítéletek jelentőségére ekkor figyelt fel a kriminológiai gondolkodás. Ezen túl az ilyen kutatási eljárások előtérbe kerülését a szociálpszichológiának fellendülése is magyarázza. A hamis sztereotípiák, előítéletek feltárásnak legismertebb módszerét az amerikai Allport dolgozta ki:
(Az állam tehát definíciós hatalmánál fogva megállapítja, hogy ki számít bűnözőnek, és hogy mi a bűncselekmény. A börtön után már eleve meg van bélyegezve, nehezen vagy egyáltalán nem kap munkát, végül alkalmazkodik a ráaggatott címkéhez és tényleg bűnöző marad!)

A deviáns szubkultúra modellje
Cloward, Cohen és Ohlin dolgozta ki. Szerintük a deviáns szubkultúra az uralkodótól eltérő, koherens közösségi, főleg kisközösségi kultúra, és amennyiben bűnözésre ösztönző szubkultúra, úgy eszközül szolgál a középosztály uralkodó normái elleni cselekvésre, főleg azok körében, akiknek az érvényesülési lehetősége korlátozott, lehetetlenné, vagy kilátástalanná vált. A szubkultúra keletkezésére nagy esély van a hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartozó csoportokban, valamint a generációváltás akadályai esetén a fiatal korosztályokban. A szubkultúrára éppen a tagok közötti erős kötődések a jellemzőek, és ezek a deviáns viselkedési formák táplálói. Konkurens kultúrát jelentenek a normakonform, többségi mintákhoz képest. (3)

Tartalomjegyzék

Bevezetés
A fiziognómia története
A bűnözés (bűnözővé válás) okait magyarázó tudományos elméletek
Cesare Lombroso – pályafutás és elmélet
A homlok, a szemöldök, a szemek, az orr és a fülek
A fiziognómia és a személyleírás
Egy kérdés, amely nem kerülhető el
Lombroso elmélete napjainkban

Küldetés

"Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.”

(2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről 1.§ (1))

Érdekességek

Fogászati személyazonosítás

Olvasson róla bővebben!Read more...

Kriminalisztika és történelem: Adolf Hitler személyazonosítása

Olvasson róla

A kriminálantropológiai elmélet napjainkban – igazságok és ellentmondások

Olvasson róla

Ki van itt

Oldalainkat 27 vendég böngészi

Másolásvédelem

Az oldal teljes tartalmát a CopyScape - CopySentry másolásvédelmi rendszere védi.


Dr. Lászlófy Csaba
igazságügyi orvosszakértő
arc-, állcsontsebészet, szájsebészet és fogászat szakterületen


1400 Budapest
Pf. 93.
telefon: (061) 3210577

info@fogaszatiszakerto.hu