logo-szakerto  

A személyazonosítás meglehetősen gyakori dolog a társadalmi élet hétköznapjaiban. A magyar állampolgárok 14. életévük betöltésétől kezdve személyi igazolvánnyal rendelkeznek, mely eszközét képezi a mindennapi személyazonosításnak. Ebben a korban már kialakulnak azon arckarakterek és személyiségjegyek, melyek alapján fénykép segítségével, egyszerű ránézéssel viszonylag nagy biztonsággal megállapítható a személyazonosság.
Egyes dél-amerikai országokban az arckép mellett az ujjlenyomatot is tartalmazza a személyi igazolvány.
Néhány helyen (pl.: bankban) a fényképes igazolványon kívül egyéb, más jellegű, megbízható többletinformáció is szükséges: aláírás, kézírás-minta, stb.
Személyazonosítás szempontjából az ember végtelen tulajdonságot tartalmazó élőlény. Természetesen minél több információ áll rendelkezésre valakiről, annál nagyobb biztonsággal és egyszerűbben lehet azonosítani.
A személyazonosítási vizsgálat az ember érzékelési képességein alapszik. Ez az esetek túlnyomó többségében vizuális érzékelést jelent: fénykép, írásminta, ujjlenyomat, anatómiai jellemzők, stb.
Bizonyos esetekben az azonosítás szaglás alapján történik: nyomkövető kutya alkalmazása, szagazonosítás. Létezik hangazonosítás is (pl. hangfelvételnél), mely a halláson alapszik.
Az emberi érzékszervek feldolgozási képességeinek azonban vannak korlátai. Ezen alapszik néhány irodalmi műben megjelenő azonosítási probléma is (Két Lotti, Cyrano de Bergerac).
Ezért van szükségünk objektívebb vizsgálómódszerekre, melynek egyik nagy csoportjával, a kriminalisztika és az orvostudomány ismereteit ötvöző igazságügyi orvostannal, azon belül is a fogászati személyazonosítással foglalkozunk.
A gyakorlatban holttest, holttest-részlet vagy csontváz-lelet feltalálása esetén kerül sor a személyazonosság megállapítása érdekében végzett vizsgálatokra.
Sok esetben a természetes posztmortális folyamatok vagy egyéb (fizikai, kémiai, mechanikai) hatások akadályokat gördítenek elénk., és tovább szűkítik az e tekintetben rendelkezésünkre álló vizsgálati lehetőségeket. A hatásoknak, folyamatoknak legjobban a kemény emberi szövetek – a csontok és a fogak – állnak ellen, s az igazságügyi orvos napi gyakorlatában is ezek vizsgálatától várható jelentős eredmény.

Küldetés

"Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.”

(2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről 1.§ (1))

Érdekességek

Fogászati személyazonosítás

Olvasson róla bővebben!Read more...

Kriminalisztika és történelem: Adolf Hitler személyazonosítása

Olvasson róla

A kriminálantropológiai elmélet napjainkban – igazságok és ellentmondások

Olvasson róla