igazságügyi szakértői szakterületek: fogászat  -  fogászati implantológia  -  szájsebészet  -  arc-, állcsontsebészet
Részletes lista itt!

logo-szakerto  szakertobronz

Adolf Hitler halála a huszadik század második felének talán legnagyobb „detektívsztorija” volt. Ezt a bonyolult kirakójátékot sokan sokféleképp próbálták megoldani. A végkövetkeztetésekben azonban a mai napig sok a bizonytalanság. Hitler (és Eva Braun) személyazonosításáról nem lehet úgy írni, hogy az adott történelmi helyzetet – legalább érintőlegesen – ne rekonstruálnánk.

1945. április 16-án elkezdődik a harc Berlinért. Az orosz és szövetséges csapatok házról házra foglalják el a német fővárost. Az április 20-án 56. születésnapját ünneplő Hitler január óta a Bunkerben lakik. A Bunker a Birodalmi Kancellária alatt Hitler és közvetlen környezete számára 30 méter mélyen megépített óvóhely. Április 29-én valamivel éjfél után Hitler feleségül eszi Eva Braunt. Hajnali két órakor megírja végrendeletét és politikai testamentumát. Április 30-án 10 órakor megkezdődik a Reichstag ostroma. 15 órakor Hitler búcsút vesz környezetétől. 15 óra 30 perckor Adolf Hitler és felesége, Eva Braun önkezével vet véget életének.
Éjfélkor a tetemeket a Bunker vészkijáratához közeli bombatölcsérbe temetik.
Május 1-én Joseph és Magda Goebbels előbb a hat gyermekükkel, majd önmagukkal végeznek. Május 2-án délelőtt az első orosz csapatok benyomulnak a Bunkerbe.
A személyazonosítás szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy Hitler és Eva Braun az öngyilkosság milyen módját választotta. A Führer és környezete számított arra, hogy élve vagy halva az ellenséges csapatok kezére kerülnek. Ezt – nyilvánvaló okokból – el kívánták kerülni.
1979-ig három, hitelesnek mondott könyv jelent meg Hitler haláláról, egy orosz szerző tollából. Számtalan cikk és riport is megjelent ezzel kapcsolatosan. A három könyv a halál körülményeit háromféleképpen írja le. A kutatások mai eredményei, a tanúvallomások, a korabeli dokumentumok és még számtalan körülmény figyelembevétele után állítható, hogy Hitler méreggel és fegyverrel, Eva Braun méreggel vetett végett életének. A Führer esetében a kettős eszközválasztás leginkább a körülötte kiépített mítosz megtartására szolgált. A magabiztos népvezér képébe a gyávákra jellemző méreg általi halál nem illik bele, annál inkább a férfias és kemény lélekre valló pisztolylövés.
A holttesteket a Bunkerből a kertbe vitték. Hitler testét pokróccal tekerték körbe, hogy elrejtsék a véres, roncsolt fejét. Eva Braun esetében „a halál nyomai nem voltak olyan rémségesek, ezért őt nem kellett bebugyolálni sem”.
A holttesteket előzőleg már odakészített 180 liternyi benzinnel locsolták le, és meggyújtották. Rövid tiszteletadás után a vészkijáraton keresztül a Bunkerbe húzódtak vissza, mert orosz ágyúsortúz kezdődött.
1945. június 9-én Zsukov marsall, az I. Belorusz Front (A Németországot elözönlő orosz hadak egyikének) főparancsnoka meglepő kijelentést tett:
„Nem azonosítottuk Hitler holttestét… lehetséges, hogy az utolsó pillanatban mégis elmenekült”. Sztálinnak is az volt a véleménye, hogy Hitler él, valószínűleg Spanyolországban vagy Argentínában. Ez az elképzelése olyannyira szilárd volt, hogy Churchillt és Trumant is igyekezett róla meggyőzni. Felmerül a kérdés: szándékos félrevezetésről, vagy egyszerűen tényközlésről van-e szó. De ne vágjunk az események elébe.
A holttestek megtalálásának körülményeit Ivan Iszajevics Klimenko alezredes elbeszéléséből tudjuk. A Bunkert ugyan az 5. rohamhadsereg katonái foglalták el, de az alezredes volt a kémelhárítási részleg vezetője.
„Esős délután volt. Dzsipbe ültem, a tanúk s a katonák a hadsereg teherautójára szálltak, és indultunk a Kancelláriára. Behajtottunk a kertbe, és megérkeztünk a Führer-bunker vészkijáratához. Ahogy közeledtünk az ajtóhoz, az egyik német így kiáltott: „Az ott Goebbels holtteste! Az meg a feleségéé!”
Úgy döntöttem, hogy ezeket a tetemeket magunkkal visszük… visszatértünk Plötzenseebe.”
Másnap, 1945. május harmadikán a hat Goebbels gyermek és Krebs tábornok holttestét is megtalálták a Bunkerben. Ezeket szintén Plötzenseebe szállították.
Goebbels, felesége és gyermekeik tetemét azonosították, halálukhoz nem fért kétség.
Klimenko ismét visszatért a Kancellária kertjébe. Tolmácsként Voss altábornagyot vitte magával. A Bunkerben sötét volt, nem találtak semmit, és a vészkijáraton át újból kimentek a kertbe.
Klimenko:” Este kilencre járt. Nagy kiszáradt víztartályt láttunk. Belenéztünk, tele volt holttestekkel. „Tessék – s Voss egy tetemre mutatott – Ó, ez Hitler holtteste!”
A holttest valóban hasonlított Hitlerre. Nem véletlenül. Mint később – egy Hitlert ismerő orosz diplomata révén – kiderült, ő volt a „doppelganger”, vagyis Hitler hasonmása. Eredetileg Gustave Welernek hívták. Halálát fejlövés okozta. Nem tudjuk, hogy öngyilkos lett-e, vagy más lőtte fejbe.
Már ott a helyszínen gyanút ébresztett a holtesttel kapcsolatosan, hogy stoppolt zokni volt a tetem lábán. Köztudott volt, hogy Hitler mennyire adott az igényes öltözködésre.
Másnap (május 4-én) délelőtt Klimenko ismét a holttesteket keresi. Most a Bunker vészkijáratánál, azon a helyen kutatnak, ahol Goebbelst megtalálták.
Klimenko: „Ivan Csurjakov közkatona lemászott a gödörbe, mely égett papírosokkal volt letakarva. Abban a pillanatban felfedeztem ott lent egy fel nem robbant aknagránátot. Kiáltottam: Kifelé, kifelé, darabokra szaggathat, oda nézz…! Mire Csurjakov, mint aki se lát se hall: „Alezredes elvtárs, itt van két láb!””
Két holttestet húztak ki a gödörből, az egyik egy férfi volt, a másik egy nő.
Klimenko: „Persze hogy nem gondoltam első pillanatban, hogy ezek Hitler és Eva Braun maradványai. … Úgy rendelkeztem hát, bugyolálják takaróba a testeket, aztán temessék vissza őket.”
Időközben egy orosz diplomata közli, hogy a Hitler holttestének hitt tetem nem a  Führer (Ez a dublőr holtteste volt.).
Május 5-én ismét kiássák az előző nap a kráterbe visszatemetett holttesteket. Két kutya maradványaira is rábukkannak.
A két holttest, valamint a két kutya tetemét pokrócba csavarták, fa lőszeresládákba helyezték, s így vitték ki a Kancelláriáról, május 5-én hajnalban, mégpedig a 3. rohamhadsereg kémelhárításának főhadiszállására, Berlin Buch nevű elővárosába.
A cikk itt folytatódik!

Küldetés

"Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.”

(2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről 1.§ (1))

Érdekességek

Fogászati személyazonosítás

Olvasson róla bővebben!Read more...

Kriminalisztika és történelem: Adolf Hitler személyazonosítása

Olvasson róla

A kriminálantropológiai elmélet napjainkban – igazságok és ellentmondások

Olvasson róla

Ki van itt

Oldalainkat 3 vendég böngészi

Másolásvédelem

Az oldal teljes tartalmát a CopyScape - CopySentry másolásvédelmi rendszere védi.


Dr. Lászlófy Csaba
igazságügyi orvosszakértő
arc-, állcsontsebészet, szájsebészet és fogászat szakterületen


1400 Budapest
Pf. 93.
telefon: (061) 3210577

info@fogaszatiszakerto.hu