igazságügyi szakértői szakterületek: fogászat  -  fogászati implantológia  -  szájsebészet  -  arc-, állcsontsebészet
Részletes lista itt!

logo-szakerto  szakertobronz

I.    Bűnügyi nyomtan (traszológia)
A traszológia elnevezés, amely a francia „la trace” (= a nyom), és a görög „logiosz” (= valamihez értő, valamivel foglalkozó), illetve a „logosz” (= tan) szavakból tevődik össze. A krimináltechnikának az a szakágazata, amely a nyomok keletkezése körülményeinek feltárásával és okozójuk azonosításával törekszik a bűncselekmények felderítésére és megelőzésére, és ennek érdekében kidolgozza a nyomok felkutatásának, biztosításának, rögzítésének, vizsgálatának, értékelésének eljárásait.

II.    A nyom fogalma
Többféleképpen is értelmezhetjük. A bűncselekmény „nyomát”, a tárgyakat, az anyagmaradványokat, az ujj-. láb-, stb. nyomokat, sőt ezeken kívül még az úgynevezett „lelki nyomokat” is ide sorolják. Más szerzők a nyom fogalmába a bűncselekménynek csak azokat a „nyomait” veszik be, amelyeket összefoglaló névvel tárgyi bizonyítékoknak tekintenek. Egy igen szemléletes definíció szerint a nyomképző külső felépítésének szerkezeti, funkcionális tulajdonságainak a vizsgált cselekmény eseményeivel kölcsönhatásban létrejött visszatükröződése.

III.    Nyomképző tárgy

Az a tárgy, eszköz, amely felületének sajátosságait más testtel történő érintkezéskor azon hátrahagyja.

IV.    Nyomhordozó
A nyomképző tárgy sajátosságait többé-kevésbé hűen megőrzi, visszatükrözi.

V.    A nyom jelentősége
A nyom a bűncselekmény elkövetésének folyamatában (előkészítés, végrehajtás, stb.) keletkezett sokféle visszatükröződés egyike. Jelentősége abban áll, hogy a nyom keletkezése, feltárása, rögzítése, vizsgálata minden másfajta információs forrástól eltérő adatot szolgáltat. A belőle levonható következtetések kiemelkedő jelentőségűek.
A nyomok a bűncselekmények során igen nagy számban keletkeznek és fordulnak elő. Létrejöttük törvényszerű. Egyszerre többféle nyom is keletkezik, melyek változatossága a bűncselekmények elkövetésekor a helyszínen végzett cselekvések, műveletek, mozgások összegzéséből keletkezik.
A tudományos kutatások eredményeinek alkalmazása újabb és újabb nyomok felkutatását és feldolgozását teszi lehetővé. A nyomok felkutatására általában helyszíni szemlék alkalmával kerül sor. Az ilyenkor felkutatott és rögzített nyomok a bizonyítás során kiemelt szerepet kapnak.
A nyom megtalálásának és megőrzésének a kriminalisztikában négy jól elkülöníthető szakaszát különböztetjük meg:
1.    előzetes biztosítás
2.    nyomkutatás
3.    nyomelőkészítés
4.    nyomrögzítés
Jelentőségét tovább növeli, hogy a bűntető eljárás során a tárgyi bizonyítási eszközök egyre fontosabb helyet töltenek be. Ez egyrészt a technikai és krimináltechnikai fejlődésnek, másrészt annak az igénynek köszönhető, hogy minél objektívebb legyen a bizonyítás. Ezért a személyi bizonyítékokkal szemben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tárgyiak. Tény, hogy a bűncselekmények tanúi félnek vallomást tenni, tartva az elkövetők és társaik megtorlásától. Az is tény, hogy a jelenlegi életkörülmények nem teszik lehetővé, hogy a tanú vállalni tudja az időigényes eljárásban való részvételt.
A modern jogállamiság egyik alkotóeleme, hogy az elkövetővel szemben az állam bizonyít. A terhelt legfeljebb a mentő körülményeit tárja fel az eljárás során.
A nyomok bizonyító szerepe a semmitmondótól vagy csekély értékűtől akár az egyedi azonosításra alkalmasig terjedhet.
Az egyedi azonosítás vonatkozhat személyre, tárgyra vagy a bűncselekmény elkövetésének módjára is.

VI.    Személyazonosítás
A személyazonosság megállapítása fontos kriminalisztikai feladat, sokszor ennek az eredménye szabja meg a vizsgálat további irányát.
Személyazonosításra legtöbbször ismeretlen holttest, holttestrészlet vagy csontvázlelet esetében van szükség, de szükséges lehet élő egyén személyazonosságának megállapítására is (például abban az esetben, ha a kérdéses személy beszámíthatatlan, elmebeteg, stb.).
Ismeretlen halott személyazonossága megállapítható:
1.    felismeréssel
2.    ruházat, iratok, ékszerek, személyes tárgyak azonosításával
3.    orvosszakértői vizsgálattal
4.    kizárásos eljárással.

VII. Az emberi testrészek nyomai
A bűncselekmények helyszínén gyakran keletkeznek a cselekményben részt vevő személyek testrészeitől származó elváltozások: nyomok és anyagmaradványok egyaránt.
A nyomtan különös része részletesen foglalkozik az emberi testrészek nyomaival, gyakoriságuk, valamint azok miatt a lehetőségek miatt, amelyeket az elkövető személyére vonatkozó következtetések levonására, sőt gyakran a közvetlen személyazonosításra nyújtanak a bűncselekmények felderítése és bizonyítása szempontjából.
A vizsgált eseménnyel kapcsolatban létrejövő releváns – emberi testrészektől származó – nyomok képezői az emberi test legkülönbözőbb részei lehetnek. Így lehet nyomképző az emberi test teljes felületét borító bőr (ujjnyom, tenyérnyom, ajaknyom, stb.), de nyomképző lehet valamilyen más anyaggal fedett emberi testrész is (pl.: kesztyűs két, harisnyás láb, cipős láb, stb.).
Az emberi testrészek nyomainak külön csoportját képezik a gyakran előforduló, személyazonosításra is alkalmas fognyomok, valamint a körömnyomok is, amelyekből igen jól használható következtetéseket lehet levonni.

Küldetés

"Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.”

(2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről 1.§ (1))

Érdekességek

Fogászati személyazonosítás

Olvasson róla bővebben!Read more...

Kriminalisztika és történelem: Adolf Hitler személyazonosítása

Olvasson róla

A kriminálantropológiai elmélet napjainkban – igazságok és ellentmondások

Olvasson róla

Ki van itt

Oldalainkat 35 vendég böngészi

Másolásvédelem

Az oldal teljes tartalmát a CopyScape - CopySentry másolásvédelmi rendszere védi.


Dr. Lászlófy Csaba
igazságügyi orvosszakértő
arc-, állcsontsebészet, szájsebészet és fogászat szakterületen


1400 Budapest
Pf. 93.
telefon: (061) 3210577

info@fogaszatiszakerto.hu