Tisztelettel kérjük, hogy elsősorban e-mailen vegyék fel velünk a kapcsolatot!       

igazsagugyi szakerto fogorvos szajsebeszA szakmai szempontokon túl - amelyek igazságügyi szakértői kompetenciámba tartoznak - számos esetben találkozom az ellátások során ejtett nem elsősorban szakmai jellegű hibákkal, hiányosságokkal. 

Tapasztalatom szerint a páciensek általában nem tudják, hogy milyen jogokkal rendelkeznek. 

Számos esetben találkozunk olyan esettel, amelyben egyértelműnek tűnik, hogy a páciensek közérthatő tájékoztatása elmaradt. Ezt a kezelőorvosok a legtöbb esetben időhiánnyal magyarázzák. Az egészségügyi ellátások, így a fogászati és szájsebészeti kezelések is csak abban az esetben végezhetőek el, ha azokba a páciens - a megfelelő tájékoztatást követően beleegyezett. 

Miről kell tájékoztatást kapnom, ha páciens vagyok? 

Önnek tájékoztatást kell kapnia:

  • egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is
  • a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról
  • a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól
  • a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól
  • döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében
  • más lehetséges eljárásokról, módszerekről
  • az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről
  • az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményéről
  • a további ellátásokról
  • a javasolt életmódról
  • valamint megtudhatja az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.

A tájékoztatáson kívül van még néhány joga a páciensnek, amelyekről szólni kell. Íme:

Önrendelkezéshez való jog

A kezelt pácienst megilleti az önrendelkezéshez való jog. Bizonyos törvénybe foglalt kivételektől eltekintve Ön dönti el, hogy a javasolt beavatkozásokat elvégezzék-e avagy sem. 

Az orvosi titoktartáshoz való jog

Az Ön egészségügyi ellátásában résztvevő személyeknek az ellátás során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (orvosi titok) bizalmasan kell kezelniük és azokat csak az arra jogosultakkal közölhetik. Önnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok legyenek jelen, akiknek a részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek az ottlétéhez Ön hozzájárult. 

A páciensnek azonban kötelezettségei is vannak. Ezek a kötelezettségek elsősorban arra szolgálnak, hogy az adott egészségügyi ellátásá mennél eredményesebb és jobb legyen.

A beteg (páciens) – saját érdekében - mindenekelőtt köteles együttműködni az őt ellátó egészségügyi dolgozókkal az alábbiak szerint:

  • Tájékoztatni őket mindarról, aminek ismerete szükséges a megfelelő gyógykezeléshez. Különösen fontos elmondani korábbi betegségeit, gyógykezelését; azt, hogy milyen gyógyszereket szed, illetve szedett, valamint fel kell tárnia azokat a kockázati tényezőket is, amik az egészségét károsíthatják.
  • Tájékoztatni kell az ellátókat – saját betegségével összefüggésben – mindarról, ami mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglakozás végzését kizáró megbetegedésekről, állapotokról. (Egyes fertőző betegségek esetén azt is meg kell mondania, hogy a fertőzést kitől kaphatta és kit fertőzhetett meg.)
  • El kell mondania, hogy egészségügyi ellátásával kapcsolatban korábban milyen jognyilatkozatokat tett (pl. helyettes döntéshozót nevezett meg, élő végakaratot készített).
  • Miután hozzájárult a beavatkozásokhoz, köteles betartani az orvosoknak a gyógykezelésével kapcsolatos rendelkezéseit.
  • Természetesen köteles betartani a jogszabályokat, az intézmény házirendjét és a térítésköteles ellátások ellenértékét megfizetni.
  • Hitelt érdemlően igazolnia kell a személyes adatait és azt, hogy van-e egészségbiztosítása?
  • Köteles tiszteletben tartani más betegek és az egészségügyi dolgozók jogait.

Mint minden magyar állampolgárnak, az egészségügyi dolgozónak is joga van ahhoz, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák.

Mindezeken túl, az egészségügyi dolgozót foglalkozása gyakorlása során különös jogok is megilletik:

  • Az orvosnak joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, az általa illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást. Az orvos nem kötelezhető arra, hogy az általa választott eljárás helyett más – tudományosan szintén elfogadott – beavatkozást végezzen.

Az kezelőorvosnak (szakdolgozónak) bizonyos esetekben meg kell tagadnia, illetve megtagadhatja a beteg ellátását. Az kezelőorvosnak meg kell tagadnia az ellátását abban az esetben, ha:

  • az jogszabályba ütközik,
  • szakmai szabályba ütközik
  • az ellátásra az orvos (szakdolgozó) fizikailag alkalmatlan (pl. beteg),
  • a kért ellátásra nincsen szükség.

Az ellátást megtagadhatja az orvos (szakdolgozó) akkor, ha:

  • a beteg nem igényel azonnali ellátást (későbbre halasztható, visszarendelhető), feltéve, ha ez a betegre nem ró ésszerűtlen terhet (pl. utazás, hosszas várakozás),
  • a beteg az együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti (és nem áll fenn a sürgős szükség esete),
  • az ellátó életét, testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti,

Az ellátást megtagadhatja az orvos (szakdolgozó), de a beteget másik ellátóhoz kell irányítania abban az esetben, ha:

  • más betegnek azonnali ellátásra van szüksége,
  • nincsenek meg az ellátás feltételei,
  • a beteg sértő, fenyegető magatartást tanúsít (feltéve, ha ezt a magatartást nem a betegsége okozza),
  • a beteghez személyes kapcsolat fűzi (pl. rokona, barátja, haragosa),
  • az ellátás az orvos (szakdolgozó) erkölcsi felfogásával, lelkiismereti, vallási meggyőződésével ütközik.

Az orvosnak joga van arra (és ez egyben erkölcsi kötelessége is), hogy betegét körültekintően, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel tájékoztassa.